Tilos az Á…

Legalábbis ingyen. Ezzel van tele az egész sajtó. Volt egy srác – én a nevét jóindulatból már le se írom, mert így is tele van a postafiókja kritikus hangvételű levelekkel – aki felnyomta a Doboz nevezetű méltán híres szórakozóhelyet, miután belépésnél fizetnie kellett volna a női vendégekkel ellentétben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyt adott bejelentésének, a Dobozt pedig marketing stratégiájának megváltoztatására ítélte. No de mit is jelent ez az egész?

Először is fejtsük meg a talányt, miért volt ily szegregáló a szórakozóhely üzemeltetője. Miért kellett megkülönböztetni férfit és nőt a beléptetés szempontjából? A válasz egyértelmű; a fizetőképes célközönség nagyobbik része férfi (anyagi és motivációs okokból, hiszen ad1, akár tetszik akár nem, jelenleg a fiatal férfiak fizetése magasabb, ad2 sokkal több férfi vág bele az éjszakába, mint nő)

largeHogy mégse változzon egy adott hely BRUTÁLIS KOLBÁSZ PARTY-vá, engedményeket kell tenni a nőknek. Ez nem is elsősorban az ő érdekük, hanem a helyé és a férfiaké. Ez nem a Doboz sajátos stratégiája, ez a fajta megkülönböztetés országszerte általános. Amennyiben egy diszkó nem képes fenntartani a nemek közti optimális arányt, halálra van ítélve.

Jöjjön a buzgó jogvédő barátunk cikkének értelmezése. Először is a vadul védekezett, hogy márpedig  nem ő találta ki, a szabály az szabály.

“Fel kell hívnom a kritikusok figyelmét, hogy sem én, sem az EBH nem hozott be új jogi szempontot az ügy elbírálása során, a szubjektív mérlegelésnek gyakorlatilag nem nyílt tere, hiszen az egyenlő bánásmódról szóló 2003-as törvényből egyértelműen levezethető volt a Doboz gyakorlatának diszkriminatív volta.”

Amikor törvényhozóink az egyenlőségről rendelkeztek, valószínűleg legmerészebb álmaikban sem jutott volna eszükbe, hogy bárki az egyenlő bánásmód nevében egy diszkó üzletpolitikájának ilyen bagatell, évtizedek óta világviszonylatban elfogadott elemét fogja megtámadni. Az ilyen jellegű kirohanások azok, amik a liberalizmus szent gondolatát lerángatják a földre, meghempergetik a sárban, hogy még az se tudja komolyan venni a tett mögött meghúzódó gondolatot, aki pedig valóban törekszik rá. Az, hogy a szöveg bevezetése már védekezéssel kezdődik egyfelől óriási retorikai hiba, másfelől pedig segélykiáltás; legyetek szívesek, vegyetek már komolyan! Lécci…

A kérdés az: legitim-e, ha a törvényhozó bizonyos célok érdekében korlátozza a szórakozóhelyek üzletpolitikáját. Véleményem szerint igen, és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása ilyen célnak tekinthető.

Az egész elmélkedés visszatérő ideológiája a liberalizmus (na jó, legyen neoliberalizmus), viszont a fent említett idézett ennek a totális arconköpése. A legfasisztább gondolat, ami létezik. Szóljon csak bele az állam a szabad piac tényezőibe, mondja csak meg, mit szabad, és mit nem, korlátozza az eszközöket, határozza meg a közízlést, döntse el, ki piacképes, ki nem. Igaz, hogy a rendszerváltás gazdaságpolitikai törekvése ennek pontosan az ellenkezője. Sőt az EHB döntése az egész demokratikus világ, a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom szellemiségét sérti. Akkor is, ha ez már egy 2003-as rendelkezés.

Na de akkor, okoskodjunk mi is egy kicsit. A modern kapitalizmus lényege, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot. Vagyis, ha valamire nincs társadalmi igény, becsődöl.  Ez csak két dolgot jelenthet. Az első opció, hogy talán mégsem annyira sértő ez a megkülönböztetés, a férfiak többsége meg tud birkózni ezzel a teherrel. A másik opció, amit az úriember valószínűbbnek tart, hogy a társadalom értékrendje olyan züllött, a férfiak nem tisztelik, sőt tárgyiasítják a nőket, gyakorlatilag a belépővel megveszik maguknak a gyengébbik nem társaságát, s ehhez a nők asszisztálnak, hagyják magukat, hiszen a társadalom ezt követeli meg. Vagyis aki mégis eljár egy ilyen szórakozóhelyre, az hím soviniszta vagy kurva.

large (1)Az, hogy nem vagyunk egy véleményen a feljelentővel, egyértelmű. Ellenben az indoklás tekintetében nincs sok különbség, hiszen mindketten szélsőségekben beszélünk. Elsősorban azt akartam érzékeltetni, hogy az EHB döntése minden bizonnyal egy egyoldalú bejelentés elbírálásában, minden körülmény vizsgálata nélkül történt meg.

Az a mondatom, hogy az állam nem szólhat bele a gazdaságba ugyanolyan demagóg, mint a mi kedves Szilárdunk teljes levele. Hiszen hogy nézne az ki, ha Hitler portréjával ellátott pulóvereket árulna a C&A, vagy ahogy Szilárd helyesen megjegyezte, egy hely cigány-mentes övezetként hirdetné magát. Vannak olyan alkotmányban rögzített irányelvek, amiknek jelen kell lennie a gazdaság egészében is.

Ugyanakkor a nemi alapon való megkülönböztetés egy olyan árnyalt téma, amit esetenként külön kell kezelni. Nem mindegy, hogy valakivel az alapján vagyok előzékeny, hogy férfi vagy nő, vagy ez alapján alkalmazom egy cégnél. A női és férfi nem értékben egyenlő, de nem azonos. Természetükből adódóan nem lehet egy kalap alá venni férfit és nőt. Ettől gyönyörű az élet. A szóban forgó törekvések pedig ezeket a különbözőségeket akarják láthatatlanná tenni, azt szajkózva, hogy csak a nemiszervek különböztetnek meg minket.

enjoyJelen döntés eredménye rövidtávon azt eredményezheti, hogy a szórakozóhelyek árai emelkednek, hiszen kevés szórakozóhely engedheti meg magának, hogy belépődíj emeléssel elriassza a női vendégeket, a nők egy része pedig vélhetően elkerüli azokat a szórakozóhelyeket, amelyeknél mégis marad a belépődíj, ezzel felborul a nemek optimális aránya. Olyan akciók, mint a Szőke nő buli, minden bizonnyal megszűnnek, de megkérdőjeleződik a 30+ -os bulik létjogosultsága, hiszen azok kor alapján tesznek különbséget az emberek között, ami szintén jogelméleti kérdéseket vet fel. Azt viszont, hogy ez mennyiben mozdítja elő a nők társadalmi helyzetének javulását, megítélését, nem értem. Aki eddig laza erkölcsökkel ment egy szórakozóhelyre, ezután is úgy fog, csak már fizetnie is kell érte – hacsak nincs egy gáláns lovagja, aki majd kifizeti helyette.

Kommentek